Hagyatéki eljárás megnyitásának kérvényezése
- hagyatéki eljárás megnyitásának írásos kérvényezése;
- az elhunyt eredeti anyakönyvi iratai (halotti-, házassági-, születési bizonyítvány);
- az örökösök eredeti anyakönyvi iratai (születési-, házassági bizonyítvány – abban az esetben, ha az örökös családnevet változtatott, pl. házasság útján);
- az örökösök eredeti személyi igazolványa, esetleg útlevele;
- pénzügyi adószám azon örökösök számára, akik nem rendelkeznek személyi azonosító számmal;
- a helyi önkormányzat által, a halott nevére kiállított adóbizonylat;
- két tanú, akik ismerték az elhunytat és annak leszármazottjait, családját; esetleg azt a tényt, hogy az elhunyt hagyott-e végintézkedést . A tanú nem lehet közeli rokon az örökösökkel;
- végrendelet (közvégrendelet vagy kézzel írt);
- házassági vagyonjogi szerződés, ha létezik.
- tulajdonjogi iratok
- Ingatlanok esetében – ugyanazok, mint az adás-vételi szerződés
- Ingóságok esetében:
- részvényesi bizonylat, bankbetétek, banki letéti szerződések, kötelező-, vagy magánnyugdíj-szerződések;
- a Regisco által kiállított részvényesi kivonat;
- gépkocsik forgalmi engedélye és törzskönyve;
- ha az elhunyt valamely kereskedelmi társaság tagja volt, a cég alapító okiratai és azoknak utólagos módosításai;
- bármilyen más, hagyatéki állagot igazoló, iratok;
Hagyatéki eljárás
Az öröklés az elhunyt tulajdonos vagyonában bekövetkező jogutódlás, ilyenkor a jogutód a vagyont vagy annak egy meghatározott hányadát szerzi meg a törvény által meghatározott feltételek mellett, vagy végrendelet esetén a végrendelkező akarata szerint. Örökölni törvény vagy végrendelet alapján lehet.
- Amennyiben az elhunyt végrendeletet hagyott hátra, az öröklés ennek alapján folytatódik le, a kötelesrészek betartására vonatkozó jogszabály figyelembe vételével. Kötelesrészes örökösök: túlélő házastárs, leszármazók és elsőbbségi felmenő ági rokonok (az elhunyt szülei)
- Ha az örökösök nem értenek egyet a hagyatékhoz tartozó vagyonnal, örökösi részekkel, hagyományosi jogcímmel, a közjegyző felfüggeszti a hagyatéki eljárást és a feleket az illetékes bírósághoz utasítja.
A leszármazók és a felmenő ági rokonok az örökhagyóhoz fűződő rokonsági foktól függetlenül jogosultak öröklésre, míg az oldalági rokonok csak legfeljebb a negyedik fokig.
A túlélő házastárs a törvényes örökösök bármely osztályával örököl, az alábbiak szerint:
- ha leszármazókkal örököl – a hagyaték egynegyedét,
- ha elsőbbségi felmenő ági rokonokkal és elsőbbségi oldalági rokonokokkal közösen örököl- a hagyaték egyharmadát,
- ha elsőbbségi felmenő ági rokonokkal, vagy pedig az elsőbbségi oldalági rokonokkal örököl- a hagyaték felét,
- ha általános felmenő ági rokonokkal vagy az általános oldalági rokonokkal örököl – a hagyaték háromnegyedét.
A leszármazók (az örökhagyó gyermekei és azok közvetlen leszármazói) öröklése kizárja a rokonsági fokban távolabb található bármely más örökös öröklési jogát.
Az elsőbbségi felmenő ági rokonok körébe tartozik az örökhagyó apja és anyja, akik egymás között egyenlő arányban örökölnek.
Az elsőbbségi oldalági rokonok az örökhagyó testvérei és leszármazóik, a negyedik fokig bezárólag.
Ha csak egy szülő maradt életben, akkor egynegyed részt örököl, míg az elsőbbségi oldalági rokonok háromnegyed részt örökölnek. Ha mindkét szülő életben van, a hagyaték felét öröklik, az elsőbbségi oldalági rokonok pedig a hagyaték fennmaradó felére jogosultak.
Az elsőbbségi oldalági rokonok, vagy a szülői ágban helyettesítés folytán öröklő örökösök egymás között egyenlő arányban örökölnek. Többféle oldalági rokon esetében az anyai és apai ág egyenlő arányban örököl, az előző szabályok alkalmazásával. Az örökhagyóval mindkét ágon oldalági rokonságban álló személy örökösrészei összeadódnak.
Az általános felmenő ági rokonok a nagyszülők, dédnagyszülők, stb.
Az általános oldalági rokonok a nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek legfeljebb a negyedik fokig.
Örökösök hiányában a gazdátlan hagyaték annak a településnek vagy városnak a tulajdonába kerül, amelynek területén a javak a hagyaték időpontjában megtalálhatók.
Amikor az eljárás az elhalálozástól számított 2 éven belül nem fejeződött be és a közjegyző nem állította ki az örökösi bizonylatot, az örökösök kötelesek 1%-os ingatlanforgalmi adót fizetni a román állam részére a hagyatéki állagban szereplő ingatlan értéke alapján. Az ingatlan értékét az örökösök nyilatkozata alapján határozzák meg, figyelembe véve a közjegyzői ingatlanbecslés értékeit.